A helyzet összetett: Nagy Márton úgy véli, hogy az egészségügyi szektor számára több pénz áll rendelkezésre, míg a Költségvetési Tanács hangsúlyozza, hogy nem állították, hogy csökkenne a támogatás.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, úgy véli, hogy jövőre 280 milliárd forinttal bővül az egészségügyi költségvetés az idei évhez képest. Kijelentette, hogy a Költségvetési Tanács nem végzett elég alapos munkát az egészségüggyel kapcsolatos értékelésük során. Hangsúlyozta, hogy senki sem tévedhetetlen, és fontosnak tartja, hogy a minisztériumtól is kérdéseket tegyenek fel, hiszen ők készen állnak a segítségnyújtásra.

Az RTL hírcsatorna megkereste a minisztert, hogy tisztázza, vajon valóban csökken-e az egészségügyre szánt költségvetés. Nagy Márton válaszában hangsúlyozta, hogy ez nem így van; csupán a Tanácsnál nem történt meg az összes, az egészségügyet érintő tétel megfelelő összesítése.

A Költségvetési Tanács már május 5-én kifejezte előzetes véleményét a 2026-os költségvetés kapcsán, ám számos kockázati tényezőt azonosított, különösen a növekedési célokkal összefüggésben.

A Költségvetési Tanács elemzése alapján az Egészségbiztosítási Alap három fő bevételi forrását vették górcső alá: ezek a szociális hozzájárulási adó, a járulékok, valamint a költségvetési hozzájárulások. Bár az utóbbi forrásnál valóban csökkenést tapasztaltak, véleményük szerint ezt "több mint ellensúlyozza az első két forrásnál tervezett magasabb bevétel".

A vélemény szerint növekednek az állami beruházási fejezet kiadásai az egészségügyi és szociális intézmények felújításaira, és a tervezet szerepelteti az egészségügyi intézményeknek juttatandó többletforrást is.

Az Állami Számvevőszék hozzátette: "Egyébiránt az Állami Számvevőszék fontosnak tartja a szakma részéről nem csak az ÁSZ jelentések, hanem a Költségvetési Tanács dokumentumainak értő olvasását is."

A 2026-os költségvetési tervezetet a Nemzetgazdasági Minisztérium április második felében juttatta el a Tanács elé. A testület három tagja között találjuk Horváth Gábort, Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, valamint Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék vezetőjét.