Megérkezett a földrengések és tűzhányók időszaka?

Ahhoz, hogy megoszthassa a cikket e-mailben, kérjük, kattintson erre a linkre, vagy egyszerűen másolja ki és küldje el a következő URL-t: https://demokrata.hu/tudomany/vulcanus-akcioban-971849/.

A híreket böngészve az embernek az az érzése támadhat, mintha a világ egy része egy robbanásra kész puskaporos hordón egyensúlyozna. Dr. Harangi Szabolcs, a vulkanológia szakértője és az ELTE-TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének oktatója azonban hangsúlyozza, hogy a földmozgások a Föld életének természetes velejárói: a Kárpát-medencében tavaly például 327 földrengést regisztráltak, ám ezek közül a legtöbb nem ér el olyan szintet, hogy észrevegyük őket. A kutató szerint a 2023-as tragikus törökországi rengés különösen felkeltette a közvélemény figyelmét, és az emberek mostanra érzékenyebbé váltak a témával kapcsolatban. Noha az idei görög és délolasz földmozgások nem okoztak súlyos károkat, a sűrűn lakott, népszerű nyaralóhelyek miatt a média is sokkal hevesebben reagált az eseményekre. Még ha egy komolyabb földmozgás végül nem is jár drámai következményekkel, az élmény önmagában is rendkívül ijesztő lehet.

A mediterrán térség a földrengések szempontjából kiemelkedően aktív területnek számít. A görög szigetvilágban és Nápoly környékén tapasztalt földmozgásokkal kapcsolatban Harangi Szabolcs hangsúlyozza, hogy ezen két terület rengései függetlenek egymástól.

A Campi Flegrei vulkánrendszere napjainkban is aktívan mutatkozik meg, köszönhetően a tíz kilométer mélységben található magmatározóban zajló folyamatoknak. Jelenleg nincs nyoma annak, hogy magma törne a felszínre, de a földmozgások folyamatosan figyelmeztetnek a vulkán aktivitására: gázok szabadulnak fel a magmatározóból, ami a földfelszín emelkedését idézi elő. A kutatók megfigyelései szerint 2005 óta több mint egy métert emelkedett a talaj, ami különösen érezhetővé vált, legutóbb egy 4,6 magnitúdójú földrengés formájában. A Campi Flegrei térségében közel félmillió ember él, ezért a területet folyamatosan monitorozzák, és ha szükséges, a lakosokat evakuálják. Emlékezetes, hogy az 1983-1984-es válság során, amikor a földfelszín másfél métert emelkedett, 30-40 ezer embert kellett kitelepíteni, de a vulkán végül nem lépett működésbe. Harangi Szabolcs kutató hangsúlyozza, hogy a Campi Flegrei kapcsán elterjedt "szupervulkán" kifejezés téves; bár létezik ilyen kategória, ebben az esetben nem alkalmazható.

- A vulkanológiában szupervulkán a kitörés legmagasabb fokát, a nyolcas indexet jelzi, amelynek során a tűzhányó több mint ezer köbkilométernyi vulkáni anyagot okádhat a felszínre. Csak hogy el tudjuk képzelni: egy ilyen kitörés tíz méter vastag vulkáni anyaggal borítaná be hazánk egész területét. Ilyet a Campi Flegrei nem produkált, tehát nem lehet szupervulkánnak nevezni. Kisebb kitörései azonban lehetnek a jövőben - mondja a kutató, hozzátéve, Santorini esetében egészen más a helyzet. A február elejétől mérhető intenzív földrengésraj - az eddigi legerőteljesebb 5,3-es magnitúdójú volt - jelenleg is megfigyelhető a görög sziget térségében, ám összességében úgy tűnik, a földmozgás lecsengő fázisba került. Egyelőre nem tudni teljes bizonyossággal, hogy mi okozza a szigetcsoporttól északkeletre, az Égei-tenger mélyén kipattanó földlökéseket: lehetséges, hogy valahol a földkéreg mélyebb részein magma nyomult felfelé, és nem jutott feljebb, de előfordulhat, hogy széthúzó feszültség éri a kérget, és ennek következtében történnek a mozgások. A szakember úgy véli, az aktivitás csökkenése megnyugtató lehet a turizmusból élő görögök számára: így van rá esély, hogy a nyári szezonra visszatérjen az élet Santorinira.

A tűzhányók aktivitása mérhető, és a műszeres adatgyűjtés, valamint a folyamatos megfigyelés révén nagy valószínűséggel lehet becsülni, mikor következhet be egy kitörés. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az előrejelzés soha nem nyújt teljes körű bizonyosságot. Harangi Szabolcs rámutat arra, hogy a vulkanológiában az előrejelzés eltér a meteorológiai zivatarok előrejelzésétől, ahol fel lehet készülni a közelgő eseményekre. A vulkánok működésének megértése során a kutatóknak csupán valószínűségeket tudnak felállítani a várható eseményekről, és a százszázalékos pontos előrejelzés lehetősége sajnos elérhetetlen.

A vulkánkitörések előjelei közé tartozik a magma felemelkedése a földkéreg közelébe, ahogyan az jelenleg is megfigyelhető az izlandi Reykjanes-félsziget vulkáni zónájában. Azonban a kitörések pontos időpontját még mindig nem tudjuk precízen megjósolni. Vannak olyan vulkánok, amelyek viselkedése kiszámíthatóbb, például a hawaii Kilauea, amely folyamatosan aktív, és időnként néhány napos szünetek után elképesztő lávaszökőkutakat hoz létre. Az ilyen tűzhányók esetében könnyebb előrejelzéseket tenni a következő kitörés időpontjáról – mondja a szakértő.

A vulkánkitörésekhez nem kapcsolódó földrengések előrejelzése viszont még mindig egy rendkívül bizonytalan terület. A tudósok alaposan tanulmányozzák és figyelemmel kísérik azokat a térségeket, ahol a szeizmikus aktivitás különösen erős, mint például Chile és Kanada partvidéke, vagy Japán. Utóbbi esetében egy megdöbbentő adat került napvilágra: a következő harminc év során 80-90%-os valószínűséggel várható egy 8-as vagy akár 9-es magnitúdójú földrengés a régióban.

A mélyben rejlő hatalmas erők felelősek a jelenségért: a szilárd kőzetrétegek egymásnak feszülnek, és ahogy a feszültség fokozódik, a kőzetek egy töréssík mentén hirtelen, akár több métert is elmozdulhatnak. Amennyiben ez a mozgás a tengerfenéken történik, úgy gigantikus szökőárakat generálhat - magyarázza Harangi Szabolcs. Hozzáteszi, hogy a földrengések időbeli mintázatainak figyelemmel kísérése is kulcsfontosságú, ami alapján a szakemberek képesek valószínűsíteni a jövőbeli eseményeket – a japán előrejelzések is erre utalnak.

A Kárpátkanyar e szempontból veszélyeztetett terület, és azért is különleges, mert nem a földkéregben mozdulnak el a kőzetek, hanem száz kilométernél nagyobb mélységben, ami már a földköpeny. És miután mindez rendkívül mélyen zajlik, jóval nagyobb területen hat, tehát messzebb is lehet érezni. Minden földmozgás más, és a hozzá kapcsolódó veszélyek is ennek függvényében változnak: ha sekély, 2-3 kilométeres mélységben pattan ki földmozgás, akkor az epicentrumban várható rombolás, mint a már említett Campi Flegrei esetében. A Vrancea szeizmikus térségben az említett rendkívüli mélység okán hetes vagy annál nagyobb magnitúdójú rengés már a több mint száz kilométerre fekvő Bukarestet is érintené. Ebben az esetben az erőteljesebb hatáshoz még egy speciális adottság is hozzájárul, a sekélyen fekvő kőzet jellege. Bukarest síkságra épült, amelynek kőzetanyaga folyóvízi üledék. Ez jelentős mértékben felerősítheti a rengéshullámokat, jobban mozgásba hozva a felszínt - világítja meg az összefüggéseket a kutató. Hozzáfűzve végezetül: a veszélyeztetett területeken az ember csupán annyit tehet, hogy földrengésbiztos épületeket épít, és felkészíti a lakosságot egy lehetséges természeti csapásra.