Baljós árnyékok gyülekeznek Trump feje fölött – vajon megfeszül Amerika sorsa?

Az amerikai kormányok mindenkori réme fenyegeti a Trump-adminisztrációt.

Fontos pillanatra ébredtek az amerikai törvényhozók, hiszen kedden éjfél után hivatalosan is megszűnhet az amerikai kormány finanszírozása, amennyiben Donald Trump Republikánus Pártja nem talál közös nevezőt az ellenzéki demokratákkal a költségvetési törvény kapcsán.

Ha a felek nem tudnak megállapodni, az részleges leállást idézhet elő, ami bizonyos kormányzati szolgáltatások megszűnéséhez vezetne. Ennek következtében érintett lehetnének a nem létfontosságú állami alkalmazottak bérének kifizetése is, valamint leállhatna, vagy jelentősen csökkenthetik az olyan ügynökségek és intézmények működését, amelyek nem alapvetőek a mindennapi élethez, például a nemzeti parkok és múzeumok. Sőt, a vízum- és útlevélkiadás is szünetelhet. Az alapvető szolgáltatások, mint a határvédelem, sürgősségi egészségügyi ellátás, rendfenntartás és légiforgalmi irányítás továbbra is zavartalanul működnének. Ugyanakkor a társadalombiztosítási és Medicare csekkek kiküldése folytatódna, de a jogosultságok ellenőrzése és az új kártyák kiadása leállhatna.

A kormányzati leállás mindig is komoly feszültséget jelentett a washingtoni vezetésnek, ám a jelenlegi helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Trump hivatalba lépése óta drámaian átalakította a szövetségi apparátust. A Government Executive augusztusi cikkében a Partnership for Public Service adataira hivatkozva arról számol be, hogy július 21-ig több mint 148 ezer köztisztviselő hagyta el a kormányzati szektort, részben önként, részben kényszerűségből. Egyes források még ennél is sötétebb képet festettek, becsléseik szerint akár 290 ezer ember is eltűnhetett az államigazgatásból.

Ha feltesszük az ilyenkor logikus kérdést, miszerint mégis miért áll le az amerikai kormány, akkor a válasz pofonegyszerű: mert a két nagy párt nem tudott megegyezni a szövetségi finanszírozás pontos részleteiről. A republikánusok mindkét házat irányítják, de a szenátusban nincs meg a 60 szavazatuk a törvény elfogadásához, így a demokraták ezt kihasználva blokkolják a republikánus javaslatot, amely szerintük drágítaná az egészségbiztosítást, és megnehezítené a szegényebb amerikaiak hozzáférését az ellátáshoz. A demokrata követelések közt szerepel az egészségügyi adókedvezmények meghosszabbítása, a Medicaid megvágásának visszavonása, valamint az amerikai járványügyi hivatal (CDC) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek költségvetésének megőrzése - Trump ezt is csökkentené.

A kormányzat működésének leállása mostanra már csak órák kérdése, mivel ha nem születik meg a szükséges megállapodás, akkor szerda hajnalban, amerikai idő szerint éjfél után egy perccel (vagyis magyar idő szerint körülbelül reggel 6-kor) részleges leállásra kerül sor az Egyesült Államok szövetségi rendszerében – ez pedig először történik meg közel hét év elteltével. Az utolsó ilyen leállás 2018 végén következett be, Trump elnöksége alatt. A Biden-adminisztráció eddig több alkalommal is a leállás szélén állt, de mindig sikerült időben megoldani a helyzetet.

Trump hétfőn először találkozott a Fehér Házba való visszatérése óta a Kongresszus mind a négy vezetőjével, de a CBS News híre szerint leginkább tanácstalannak tűnt azzal kapcsolatban, hogy hogyan intézze el a szükséges finanszírozást a költségvetésnek, ugyanis úgy fogalmazott:

"Teljesen tanácstalan vagyok, hogy miként fogunk nekivágni ennek a problémának."

Az elemzők és megfigyelők egyöntetű véleménye az, hogy jelenleg nagy az esély a leállásra, ugyanis a Trump-kormányzat egyáltalán nem hajlandó érdemi engedményeket tenni, arra számítva, hogy a közvélemény a demokratákat hibáztatja majd, akik feltételekhez kötik a kormány leállásának elkerülését. Ugyanakkor az sem valószínű, hogy a demokraták engednek, ugyanis a széleskörű, minőségi, megfizethető egészségbiztosítás a párt választói számára sarokkő, és egyben népszerű ügy, ráadásul a liberálisabb, balosabb demokraták is nyomást gyakorolnak a párt centrista ágára azért, hogy ne engedjenek Trumpéknak.

A MAGA-tábor és Donald Trump hozzáállására éles kontrasztot ad, hogy az elnök elődjei sokkal komolyabban kezelték a kormányzati leállásokat. A hosszabb időtartamú "shutdown"-okat politikai szempontból kockázatosnak tartották, mivel ezek rontották az elnök és a törvényhozás megítélését. Most azonban Trump és csapata nyíltan kifejezi, hogy akár hosszabb időre is hajlandóak leállítani a kormány működését, sőt, a "nem létfontosságú" munkavállalókat végleg elbocsátanák. Eközben a költségvetési nehézségekért a demokratákat teszik felelőssé, ami új dimenziót ad a politikai játszmának.

Bár ez a kommunikációs stílus rövid távon eredményes lehet, az adminisztráció olyan kockázatos játszmába kezd, amelynek következményei súlyosak lehetnek. Egy tartós leállás például gazdasági zűrzavart okozhat, ami viszont nemcsak a gazdaságot érinti, hanem a kormányzat teljesítményéről is árulkodik.

Az elmúlt ötven évben többször előfordultak. Trump első elnöki ciklusában háromszor is, köztük a leghosszabb, 36 napos leállásra 2019 elején került sor, amely a mexikói határfal finanszírozása körüli vitából fakadt. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal szerint ez 11 milliárd dollárral csökkentette a gazdasági teljesítményt, amelyből 3 milliárd soha nem térült meg. Ronald Reagan elnöksége idején a nyolcvanas években nyolc alkalommal állt le a kormány, igaz, ezek egyike sem nyúlt túl hosszúra.

Az Egyesült Államokból érkező hírek tükrében talán sokakban felvetődik a gondolat: vajon Magyarországon is bekövetkezhetnek hasonló események? A válasz erre a kérdésre röviden és egyértelműen: nem.

Míg az Egyesült Államokban a szövetségi elnöki demokrácia keretein belül működik a költségvetésalkotás, Magyarország esetében a parlamentáris demokrácia határozza meg ezt a folyamatot, ami alapvető eltéréseket eredményez a két ország gazdasági irányításában. Magyarországon a költségvetési tervezetet évente a parlament hagyja jóvá, ahol általában minimális vita kíséri a döntést, mivel a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP, rendelkeznek a szükséges kétharmados többséggel az elfogadáshoz. Ezzel szemben az Egyesült Államokban nem létezik egyetlen, átfogó éves költségvetési törvény; helyette a Kongresszusnak évente tizenkét külön költségvetési törvényt (appropriations bills) kell megszavaznia, amelyek különböző minisztériumok és ügynökségek finanszírozását szabályozzák. Ha bármelyik törvény nem készül el időben, akkor az érintett intézmények és hatóságok nem férhetnek hozzá a szükséges forrásokhoz, ami leállásokat eredményezhet.

Egy lehetséges alternatíva is felmerülhet, mivel a Kongresszus elfogadhat úgynevezett "átmeneti finanszírozási törvényt" (continuing resolution), amely néhány hétre vagy hónapra garantálja a tavalyi évben megállapított költségvetési keretet, amíg nem születik végleges megoldás. Elképzelhető, hogy ezúttal is ez lesz a Trump-adminisztráció tartalék terve.