Az idei év eddig a legmagasabb hőmérsékleteket hozta a hivatalos mérések történetében.

Az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának legfrissebb adatai szerint az elmúlt 17 hónap során a múlt hónap volt a 16., amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest.

A Kopernikusz adatai alapján novemberben a globális átlaghőmérséklet 14,1 Celsius-fokra emelkedett, ami 0,73 Celsius-fokkal magasabb az 1991 és 2020 közötti novemberi átlaghőmérséklethez képest. Ez a szám 1,62 Celsius-fokkal is túllépi az iparosodás előtti időszak szintjét - derül ki az Euronews cikkéből.

Samantha Burgess, a Kopernikusz program igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás elleni intézkedések sürgősebbé váltak, mint valaha. Burgess már októberben figyelmeztetett arra, hogy ahhoz, hogy a 2024-es év ne legyen a legforróbb eddig, a globális átlaghőmérsékletnek az év utolsó két hónapjában majdnem 0 Celsius-fokra kellene süllyednie.

A legújabb ENSZ-jelentés figyelmeztet arra, hogy a globális földterületek jelentős része folyamatosan szárad ki, ami komoly kihívások elé állítja a növények és állatok fennmaradását. Ezt a dokumentumot a szaúd-arábiai Rijádban mutatták be, ahol éppen az elsivatagosodás elleni harc fontosságáról folynak megbeszélések. A jelentés hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság különösen kritikus helyzetben van, hiszen a csökkenő nedvességtartalom miatt a földek termékenysége csökken. Ennek következtében a terméshozamok is jelentősen csökkenhetnek, így az állatok takarmányellátása is problémásabbá válik, ami világszerte élelmezési válságokhoz vezethet.

Körülbelül 2,2 milliárd ember lakik száraz éghajlatú területeken. Figyelembe véve a népesség növekedését és a szárazság várható alakulását, valószínű, hogy ez a szám a jövőben meghaladhatja a 4 milliárdot is.

A szárazság több migrációt is eredményez, mivel a kiszámíthatatlan esőzések, a földterületek pusztulása, a gyakori vízhiány megnehezíti a régiók vagy nemzetek gazdasági fejlődését - áll a jelentésben. A tendencia különösen érezhető a világ néhány szárazabb területén, például Dél-Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, valamint Dél-Ázsiában.

Sergio Vicente-Serrano rámutatott arra, hogy a légkör felmelegedése közvetlen következménye a fosszilis tüzelőanyagok – mint a szén, olaj és gáz – égetésének, amelyek hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Ez a folyamat fokozza a párolgást a talaj szintjén, ami azt eredményezi, hogy az emberek, növények és állatok számára egyre kevesebb víz áll rendelkezésre. A vízhiány pedig komoly kihívásokat jelent a túlélés szempontjából.

A múlt hónapban a Bakuban megrendezett COP29 csúcstalálkozón a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tudósai közölték, hogy a Föld túlmelegedett. Emlékeztettek arra is, hogy a jégsapkák olvadnak, illetve súlyos aszályok és áradások váltják egymást az egész világon.