Az emberek vonzalma a bűnügyi témájú könyvek iránt hasonló ahhoz, amiért egykoron a nyilvános kivégzések izgalma magával ragadta a közönséget.
Az izgalom és a borzongás iránti vonzalom évezredek óta elkísér minket, hiszen már évszázadokkal ezelőtt is vonzottak a nyilvános kivégzések drámai eseményei. Ma pedig a bűnügyi történetek világában merülünk el, amelyek valós eseményekre épülnek, és feszültséggel telítve tartanak minket izgalomban. Nemrégiben egy új kötet bemutatóján jártunk, amely hiteles, megtörtént gyilkossági ügyeket tár az olvasók elé, felkeltve a kíváncsiságunkat és a figyelmünket a sötét emberi lélek rejtelmei iránt.
1981. május 8-án Szeged városában, a Tolbuhin sugárúton, a Kátay utca sarkán, egy férfi sétált egykori feleségével. A séta tragédiába torkollott, amikor heves vitájuk során a férfi brutálisan bántalmazta a nőt a nyílt utcán, majd otthagyta. Másnap sajnos a nő életét vesztette a kórházban. Az elkövető végül jogerősen 14 évet kapott, és a Csillag börtön falai közé került. A meggyilkolt nő egyik barátnője azonban nem tudott elszakadni a múlt árnyaitól, és elkezdte látogatni a börtönben. Később börtönházasságot kötöttek. A férfi a jó magaviseletének köszönhetően rövid időre eltávozásokat kapott, azonban ezek az alkalmak tragikus fordulatot vettek: az egyik ilyen látogatás során újra gyilkolt, ezúttal második feleségét ölt meg. Ezek a megdöbbentő események kerültek terítékre Dulai Péter legújabb könyvében, a "Rémület"-ben, amely a rendszerváltást megelőző öt évtized köztörvényes gyilkossági ügyeit tárgyalja. A kötet harminc olyan esetet dolgoz fel, amelyek a rendőrségi felvételek, korabeli újságcikkek és kriminalisztikai háttéranyagok segítségével lépnek elénk, feltárva a 20. századi Magyarország sötét, rejtett oldalát. A könyv bemutatóján hallottunk a hátborzongató részletekről, amelyek a társadalom árnyoldalait olyan megrázó őszinteséggel tárják fel, hogy az ember kénytelen szembenézni a múlt borzalmaival.
Az emberek bűnügyi témájú könyvek iránti vonzalma valójában mélyen gyökerezik a történelemben – mondta lapunknak Dulai Péter. - Olyan ez, mint a régi gladiátorjátékok vagy a nyilvános kivégzések iránti érdeklődés: ma is vágyunk a borzongásra, de csak egy biztonságos távolságból. Valamiért velünk született hajlamunk van a véres, feszültséggel teli történetek iránt, valamint arra, hogy örömmel lássuk a bűnösök megbűnhődését. Ez lehet a pszichológiai háttere annak, hogy az olvasók annyira vonzódnak a krimikhez. Sőt, ahogy Péter megfigyeli, a bűnügyi irodalom iránti kereslet talán folyamatosan növekszik. A digitális korban pedig a helyzet is kedvezőbb az olvasók számára: míg régen is érdekelték az embereket a bűn világának titkai, ma már szinte végtelen mennyiségű forráshoz férhetnek hozzá.
Szomorú tények és számok
A KSH számait böngészve azt látjuk, hogy az elmúlt bő másfél évtizedben 2019-ben volt a legalacsonyabb az emberölések száma: 143-an veszítették életüket szándékos, vagy gondatlan cselekmény miatt. A legmagasabb számot ebben a szomorú statisztikában a 2023-as év produlálta, 370 ember halt meg más keze által.
A szerző doktori kutatása során a rendőrség rendszerváltás előtti évtizedekbeli emberölési ügyekkel kapcsolatos kommunikációját elemzi. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy észlelhetőek változások: már a 60-as és 70-es években is rájöttek az egyenruhások, hogy nem előnyös, ha teljes csendben maradnak egy bűnügy kapcsán. Felismerték, hogy az állampolgárok bevonása a bűnüldözésbe hasznos lehet, hiszen sokszor ők is segíthetnek az elkövetők vagy eltűnt személyek felkutatásában. Jelenleg azonban úgy látja, hogy a rendőrség továbbra is csak a legszükségesebb információkat osztja meg, ami bár nem feltétlenül problémás, a sajtónak gyakran nem elegendő, így az gyakran saját nyomozásokat is végez. „Tehát” – fűzte hozzá –, „a rendőrség és a sajtó érdekei nem mindig esnek egybe.”
Dulai Péter bűntörténész és újságíró, aki jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskolájában folytatja PhD-tanulmányait. Kiemelkedő munkájának részeként létrehozott egy Facebook-oldalt, amely az élet elleni bűncselekmények, különösen az emberölések magyarországi eseteit elemzi. Emellett bűnügyi podcastot is vezet, melyben a bűnözés világába nyújt betekintést.
