Fontos, hogy a börtönökben élő emberek fenntartsák a kapcsolatukat a külvilággal, hiszen ez nem csupán az egyének, hanem az egész közösség érdekét szolgálja. Az elszigeteltség csökkentése segíthet a rehabilitációban és a társadalomba való visszailleszkedé
A Netflix legújabb, négyrészes minisorozata, a Kamaszok (Adolescence) igazi szenzációvá vált, és hetekig elkápráztatta a közönséget. A sorozat különleges technikai megoldásai és a hosszú, vágatlan jelenetek révén a nézők is átélhetik a főszereplők feszültségét, akik rendkívül kényelmetlen szituációkban próbálnak meg megmaradni önmaguknak. Az élmény szorongást keltő, mégis magával ragadó, így nem meglepő, hogy a Kamaszok az év egyik legnagyobb sikerévé nőtte ki magát.
A Kamaszok egy Angliában élő négyfős család történetét meséli el, ahol egy 13 éves gyermek egy kimondottan súlyos bűncselekményt követ el. A nézők ízelítőt kapnak a rendőrök dilemmáiból, az igazságszolgáltatás működéséből, valamint abból is, hogy mi lesz egy családdal akkor, ha az egyik gyerek már egy évre távol van a szeretteitől.
A podcast epizódjában alaposan belemerülünk a sorozat részleteibe és egyes jeleneteibe, így a beszélgetés során spoileres információk is elhangzanak. Készülj fel a meglepetésekre!
Az, hogy a börtönökben élő emberekkel hogyan bánunk, rengeteget elmond a társadalomról. Magyarországon még bőven van hová fejlődni e téren, 2017 óta viszont a civilek nem láthatják el a korábban évtizedekig betöltött monitorozó, megfigyelő funkciójukat. Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság kriminológus-szociológusa a Qubit podcastjában arról beszélt, hogy a magyar rendszer működéséről csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre, többek között azt sem lehet tudni, hogy az érintettek milyen tájékoztatást kapnak a nemzetközi ajánlások alapján.
Gasteiger Nóra, a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) Támogatói Csoport koordinátora, kriminológus és művészet- valamint családterapeuta, hosszú évek óta elkötelezetten dolgozik olyan családokkal, akik közvetlen tapasztalatokat szereztek a magyar büntetés-végrehajtási rendszerrel kapcsolatban. Nóra meggyőződése, hogy az integratív megközelítés jelentős mértékben hozzájárulhat a fogvatartottak helyzetének megértéséhez, valamint a családokat övező előítéletek és tabuk lebontásához. Munkájával nem csupán a fogvatartottak, hanem a teljes családi egységek támogatására is törekszik, hogy a társadalom újraértékelje és megértse a büntetés-végrehajtás valóságát.
A beszélgetésben szóba kerülnek még jó és rossz gyakorlatok, a jogvédelem és az emberi jogok szerepe a börtönökben, a fiatalkorú és felnőtt bűnelkövetők vizsgálatának menete, a hazai börtönkörülmények, továbbá a sorozatból megismert család mintáján keresztül az is, hogy mi lesz egy családdal akkor, amikor kiderül, hogy a gyermek egy súlyos bűncselekmény elkövetője.
