Az alaptörvény-ellenesség kérdése a bejegyzett élettársi közösség elismerésével összefüggésben egy rendkívül fontos és aktuális téma. A jogi keretek és az alapvető emberi jogok védelme közötti egyensúly megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy minden álla

Az Alkotmánybíróság (AB) legújabb határozatában megállapította, hogy a jogalkotó mulasztása alaptörvény-ellenességet okozott, mivel nem biztosította az azonos nemű párok által külföldön kötött házasságok Magyarországon bejegyzett élettársi közösségként való elismerését. Ennek következtében az AB felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségeinek 2025. október 31-ig eleget tegyen - áll a testület közleményében.

Az Alkotmánybírósághoz két, hasonló témájú indítvány érkezett, amelyek a külföldön azonos nemű párok által kötött házasságok magyarországi bejegyzett élettársi kapcsolatként való elismerésére vonatkoznak.

Az alkotmányjogi panaszok mögött álló ügyek középpontjában az indítványozók állnak, akik egy magyar és egy azonos nemű külföldi állampolgárként külföldön házasságot kötöttek. E házasság magyarországi anyakönyvezését kérvényezték, mint békét, ám ezt a magyar hatóságok és bíróságok elutasították. Az indítványozók azzal érveltek, hogy e döntés sérti az Alaptörvényben garantált alapjogaikat, hiszen a jogértelmezés, amely megakadályozza az azonos neműek által külföldön kötött házasságok elismerését, diszkrét módon korlátozza jogi státuszukat és méltóságukat.

Az Alkotmánybíróság - hangsúlyozva a házasság intézményének történeti és alaptörvényi jelentőségét - megerősítette azt a 2021-ben tett megállapítását, amely szerint a bék egy, a magyar jog szerint az élettársi kapcsolaton kívüli, funkciójában és joghatásaiban a házassággal nem azonos, de ahhoz hasonló, kizárólag az azonos nemű párok által létesíthető társkapcsolati forma.

A testület alapos vizsgálatot követően arra a megállapításra jutott, hogy bár az azonos nemű párok nem érvényesíthetik házasságkötési igényüket, az emberi méltóság védelme (Alaptörvény II. cikk) és a magánélethez való jog [Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés] alapján jogosultak arra, hogy kapcsolatok jogi elismerést nyerjenek bék formájában. Jelenlegi jogszabályaink nem biztosítanak megfelelő keretet azok számára, akik azonos neműként házasságot kötöttek külföldön. Így tehát a jogi szabályozás e téren hiányosnak tekinthető.

Az Alkotmánybíróság ennek alapján hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó az Alaptörvény II. cikkével és VI. cikk (1) bekezdésével összefüggésben mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tennék az azonos nemű párok által külföldön kötött házasság kérelemre bék-ként való elismerését és anyakönyvezését, amely az azonos nemű párok számára a magyar jogrendben - házasság hiányában - alkotmányosan és törvényesen is elérhető és biztosított.

Az Alkotmánybíróság a benyújtott indítványokat, amelyek a vitatott bírósági döntések alaptörvény-ellenességére vonatkoztak, elutasította. Ezen kívül az eljárást részben megszüntette, figyelembe véve az egyik alkotmányjogi panasz visszavonását.

Az ügy kapcsán az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa személyes meghallgatást szervezett, amelyen részt vettek az indítványozók jogi képviselője, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselői is.

A határozathoz párhuzamos indokolást Horváth Attila alkotmánybíró, különvéleményt Handó Tünde, Márki Zoltán és Patyi András alkotmánybírák fűztek - olvasható az AB közleményében az alkotmanybirosag.hu-n.