A magyar bírók első alkalommal vonulnak a Parlamenttől az Igazságügyi Minisztériumig, hogy kifejezzék követeléseiket és álláspontjukat.

IGAZSÁG: ÜGY - ezzel a mottóval vonulnak fel a magyar bírák a közelgő demonstráción, amelyet az esemény Facebook-oldala szerint az igazságügyi függetlenség védelmében szerveznek.

Ahogy korábban említettük, a Magyar Bírói Egyesület hivatalos Facebook-oldalán egy hete megerősítette, hogy januári választmányuk során döntöttek a demonstráció megszervezéséről. Bár a felszólalók névsora még nem került nyilvánosságra, a rendezvény helyszíne és programja már ismert. A bírók február 22-én 13:00 órakor gyülekeznek az Igazságügyi Palota előtt (Budapest, V. Kossuth tér 12.), majd onnan közösen vonulnak át az Igazságügyi Minisztérium épülete elé (Budapest, V. Nádor utca 22.). Ez a lépés gyakorlatilag egy nyolc perces sétát jelent.

Az, hogy a helyi érintettek hasonlóan lengyel bírókhoz talárban lépnek-e fel demonstrációjuk során, még mindig kérdéses.

A MABIE hivatalos weboldala alapján a pártpolitika-mentes demonstrációra nem csupán a bírák és bírósági alkalmazottak részvételét várják, hanem minden olyan érdeklődőt is, aki úgy érzi, hogy a bírói függetlenség megőrzése kulcsfontosságú a társadalom számára.

A szervezők különböző indokokat sorakoztattak fel, amelyek alátámasztják a demonstráció mellett hozott döntésüket:

a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért.

A jelentés szerint a következő követelés fogalmazódott meg: a jogalkotónak átlátható módon, az érintettek véleményét figyelembe véve kellene végrehajtania bármilyen igazságügyi reformot. Továbbá hangsúlyozták, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT), az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a bíróságok véleményezési jogkörét nem szabad üres keretek közé szorítani vagy csupán formális kötelezettséggé redukálni. Emlékezetes, hogy legutóbb decemberben történt egy ilyen esemény, amikor az Országgyűlés az OBT véleményezése nélkül fogadott el több jogszabálymódosítást, amelyek a bírókat is érintették. Ez a lépés arra késztette az OBT-t, hogy érvénytelenítse az érintett megállapodást.

A második indok, ami miatt az emberek utcára lépnek, a bírók véleménynyilvánításának szabadsága. Ez a jog egy demokratikus társadalom alapköve, és törvényes keretek között minden bírónak jár.

Mivel a bírák fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróságok függetlensége a garancia arra, hogy a jogszerű véleménynyilvánítást ne lehessen korlátozni, követelik a szolgálati bíróságok függetlenségének megőrzését is, és arra kérik a többi hatalmi ág képviselőit és a bírósági szervezet csúcsán lévő személyeket is, hogy bírói véleménynyilvánítás szabadságát tartsák tiszteletben.

Legutóbb egyébként éppen Varga Zs. András, a Kúria elnöke ment neki a szolgálati bíróságoknak újévi köszöntőjében, miután azok támogatásukról biztosították a kormánnyal kötött négyoldalú alku miatt tiltakozó bírákat. A Kúria elnöke emellett nemrég Kovács András tanácselnököt is felfüggesztette, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett.

A bírók a megfelelő bérezésért is tüntetnek, mert úgy látják, hogy a bírák és igazságügyi alkalmazottak elsöprő többségénél nem biztosított. Nem csak a bérkérdés haladéktalan orvoslását hanem a kúriai és az alsóbb fokú bíróságok közötti indokolatlan aránytalanság megszüntetését is kérik.

A kormány részéről Tuzson Bence igazságügyi miniszter egyébként többször is azzal érvelt, hogy a bírák átlagbére az emelésnek köszönhetően 2 millió felett lesz, de ez kifejezetten megtévesztő. A munka nagy részét végző járásbírók többségének fizetése ennek a közelében sem jár, az átlagbért a vezető beosztású és a kúriai bírák fizetése húzza fel.

A MABIE arra kéri a résztvevőket, hogy mivel a bírák számára tilos bármilyen pártpolitikai tevékenység folytatása, a demonstráción kérjük, hogy ne jelenjenek meg pártpolitikai jelvények vagy szimbólumok.

Novemberben kirobbant a botrány a magyar bírói szervezetek körében, miután az Országos Bírói Tanács (OBT) titkos megállapodást hagyott jóvá, amely a bírói fizetések reformjához kapcsolódott. A széleskörű tiltakozások hatására Szabó Péter, a testület akkori elnöke lemondott posztjáról. Decemberben a bírók újra kifejezték elégedetlenségüket, amikor a demonstráció mellett az OBT ülésén is átadták tiltakozó állásfoglalásukat a megállapodás ellen.