A parlamenti választás során a román szélsőjobb is jelentős előretörést mutatott, azonban valószínűleg nem rendelkezik elegendő támogatással ahhoz, hogy kormányzati többséget alakítson ki.

A romániai parlamenti választások során a leadott szavazatok 99,9 százalékának összesítése alapján nem érkezett olyan váratlan fordulat, mint az azt megelőző héten zajló elnökválasztás első körében. A választási részvételi arány, amely rekordszámba megy Romániában, 52,2 százalékot mutatott, és a szavazók így döntöttek a képviselőház 330, valamint a szenátus 136 tagjáról.

A leköszönő Klaus Iohannis államelnök a közelgő parlamenti választások jelentőségét hangsúlyozva kifejtette, hogy a román választók vasárnap gyakorlatilag eldöntik, hogy az ország továbbra is a szabadság és nyitottság szimbóluma marad-e, vagy inkább a mérgező elszigeteltség és a sötét múlt felé sodródik. A szavazatok 99,45%-ának összesítése után a PSD 22,3%-os támogatottságot mondhat magáénak, így megelőzve a szélsőjobboldali AUR-t, amely 18,2%-ot ért el. A második fordulóba bejutó centrista Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amelyet Elena Lasconi vezet, 12,1%-os eredményt produkált, míg a kormánykoalíció kisebbik pártja, a liberális PNL 14,4%-ot szerzett. Ezen kívül két szélsőjobboldali csoport, az SOS és a POT 7,6%-ot, illetve 6,3%-ot ért el, míg az RMDSZ körülbelül 6,5%-os támogatottságot könyvelhetett el.

Bár az eredmények nem okoztak olyan földrengésszerű meglepetéseket, mint az elnökválasztás első fordulójában, így is kirajzolódott néhány olyan trend, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni:

A romániai magyarság legjelentősebb pártja 6 százalék feletti szavazati aránnyal az elmúlt évtizedek legjobb eredményét érte el, így ismét lesz képviselete a törvényhozásban. Az RMDSZ Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megye mellett Szilágyban is az első helyen végzett. Érdekesség, hogy Maros megyében az RMDSZ után a szélsőségesen magyarellenes AUR kapta a legtöbb szavazatot.

Kelemen Hunor úgy véli, hogy a Hargita megyében tapasztalt legmagasabb részvételi arány, valamint a magyarlakta megyék kiemelkedő teljesítménye a választásokon, a nehéz idők ellenére is tanúsítja az erdélyi magyar közösségek elkötelezettségét és aktív részvételét.

A diaszpórában leadott szavazatok körülbelül felét szélsőjobboldali pártok kapták: az AUR 23,18%-os, az SOS Románia 15,70%-os, míg a POT 11,73%-os támogatottságot ért el. Ezzel szemben a legtöbb szavazatot az USR szerezte meg, amely 25,67%-ot mondhat magáénak, míg az országosan legjobban szereplő szocialisták (PSD) csupán 6,33%-os arányt tudtak felmutatni. A Magyarországról beérkező szavazatok esetében pedig nem meglepő módon az RMDSZ részesedése meghaladta a 83%-ot.

A szavazatok kétszeresére emelkedésével az AUR mellett két másik szélsőjobboldali párt is bejutott a törvényhozásba. Az ismert botrányairól híressé vált Diana Sosoaca által vezetett SOS Romania, valamint a legionárius eszméket valló Calin Georgescu által támogatott Fiatal Emberek Pártja (POT) is jelentős szereplővé vált. Ennek eredményeként a szélsőjobboldal képviselői száma összességében háromszorosára nőtt.

Kérdéses, hogy a szélsőjobboldal növekvő befolyása és a mainstream pártok gyengülése mennyire kedvez a saját párttal nem rendelkező, nagyrészt a TikTok platformon kampányoló Calin Georgescunak, akinek az előzetes mérések alapján a támogatottsága 10 százalék alatt volt az elnökválasztás második fordulójában.

Bár a változatosnál is változatosabb román politikai élet útjai kifürkészhetetlenek, ismét egy megosztott parlament fog alakulni, sok párttal, így többpárti koalíció tud majd csak kormányt alakítani. Az euroatlanti értékeket valló pártok elegendő szavazattal rendelkeznének ahhoz, hogy kormányt alakítsanak, amely folytathatja Románia hagyományosan erős EU-, NATO- és Ukrajna-barát politikáját.

Egyes elemzők úgy látják, hogy göröngyös út fog vezetni a kormánykoalíció megszületéséhez. Nem elhanyagolható szempont, hogy nagyon nehéz dolga lesz az új kormánynak, hiszen a gazdasági helyzettel és a mainstream pártokkal is láthatóan elégedetlen szavazók elvárásait a választási ígéretcunami után kell majd teljesítenie, aminek elmaradása nagy eséllyel a koalíciós pártok népszerűségcsökkenését okozná. (A magyarhoz hasonlóan a román gazdasági adatok sem túl fényesek. Romániában a legnagyobb a szegénység által fenyegetett emberek aránya az EU-ban, a megélhetési költségek növekednek, magas az inflációs ráta és a legnagyobb a költségvetési hiány. A román és magyar gazdasági különbségekről itt írtunk bővebben.)

Marcel Ciolacu, a szociáldemokrata miniszterelnök a harmadik helyen végzett az elnökválasztás első fordulójában, ami után lemondott a párt éléről. A PSD hétfőn ül össze, hogy eldöntse, milyen feltételekkel tárgyal a kormánytöbbségről. Radu Magdin politikai elemző szerint a szociáldemokraták néhány napot kivárnak, hogy a kormányra vágyó többi párt udvaroljon nekik. Valószínűbb a centrista pártokkal való koalíció, mint a kiszámíthatalan szélsőségesekkel. Ennek a menetrendje azonban épp a feje tetejére áll, ugyanis az Alkotmánybíróság pénteken december 2-ig elhalasztotta a döntést arról, hogy megsemmisítik-e az elnökválasztás első fordulóját, miután a sokakat sokkoló eredmény után a hatóságok idegen szereplők beavatkozására utaló nyomokat találtak bizonyítékot. Az Alkotmánybíróság elrendelte az első fordulóban leadott 9,46 millió szavazat újraszámlálását, miközben vizsgálja az első forduló megsemmisítésére irányuló kérelmet is.

Amennyiben újraválasztásra kerül sor, az elnökválasztás első fordulóját várhatóan december 15-én fogják lebonyolítani, míg a második fordulóra december 29-én kerülhet sor.