A szinte győztes pillanat varázsa
Majka legújabb dala, a "Csurran, cseppen" hatalmas szenzációt keltett, és máris a legnépszerűbb slágerek közé ugrik. A dal szövegei a világ legnagyobb zenei platformjain robbantanak, és a rajongók körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.
A kiállítás anyagát úgy alakították ki, hogy ne csupán a bélyeggyűjtők, hanem szélesebb közönség számára is élvezetes és tanulságos élményt nyújtson. Különleges látványosságként bemutatásra kerül az egyik láda a három közül, amelyeket a Bélyegmúzeum legértékesebb kincseivel szállítottak a híres Aranyvonat fedélzetén a II. világháború végén. Az akció célja az volt, hogy megóvják ezeket a műtárgyakat a visszavonuló német csapatok és az éppen bevonuló orosz erők keze elől. Ezek a páncélozott ládák egyenként 120 kilogrammnyi súllyal tele voltak a világörökség szempontjából felbecsülhetetlen értékű tárgyakkal. Azóta ezek a ládák a jegybank aranykészletével és más közgyűjteményi javakkal együtt vándoroltak, végül nyugatra szállították őket az Aranyvonattal. Meglepetésre, 1946-ban csodás módon, épségben és sértetlenül bukkantak elő, megőrizve ezzel a múlt kincseit a jövő számára.
Az első lépés mindig különleges, mint egy friss hajnal, amikor a világ új lehetőségekkel vár ránk.
A világ első bélyegét 1840-ben Nagy-Britanniában jelentették meg. Ez volt a Black Penny. Mivel a viktoriánus korszak brit postája rendkívül nehézkesen és veszteséget termelve működött, 1837-ben az angol pénzügyminisztérium nyilvános pályázatot hirdetett: kinek van ötlete a működés megreformálására? A pályázat nyertese egy korábban falusi tanítóként dolgozó úriember, Rowland Hill lett, aki a bélyeg kivitelezésének feladatát is magára vállalta. Így készült el a Viktória-fejes, igényes kivitelű, tehát nehezen hamisítható postajegy. Mivel ekkor még Nagy-Britannia volt az egyetlen bélyegkibocsátó, felesleges volt az államot megnevezni. Hagyományból ma is hiányzik a felirat a brit bélyegekről, felismerésre a mindenkori uralkodó arcképe szolgál. A Hill-féle postai reform nyomán a brit posta forgalma és bevétele rövid idő alatt megsokszorozódott, Hill pedig a királynőtől nemesi címet kapott, a brit posta főigazgatójává nevezték ki, érdemrenddel és vagyonnal díjazták.
Az első lépés mindig különleges, mint egy friss hajnal, amikor a világ új lehetőségekkel vár ránk. magyar
Magyarországon már az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakában felmerült a postajegyek kibocsátásának ötlete. A bélyeg terveit a fiatal, de később világhírűvé vált festő, Than Mór készítette. Az általa megálmodott bélyeg piros-fehér-zöld színekkel lett volna díszítve, ezzel hangsúlyozva a nemzeti identitást. Bár a grafika már elkészült, a nyomtatásra sajnos már nem maradt idő a forradalom eseményei miatt. A tusrajzot a szabadságharc után hosszú éveken át Urschitz Jakab, a Landerer-féle nyomda főgépmestere őrizte egy Petőfi-kötet lapjai között, mintegy titkos relikviaként. Ha ez a bélyeg valaha megvalósult volna, Magyarország a világ első bélyegkibocsátói között a legjobbak közé emelkedett volna.
A (majdnem) diadalmas pecsét
És akkor most lássuk, hogy mit is jelent az, hogy 'majdnem' győzelmi bélyegsorozat! Az 1954-es Labdarúgó Világbajnokságon mindenki - így a Magyar Posta is - az Aranycsapat győzelmére számított. A döntő napján az Állami Nyomdában már gyártották a győzelmet köszöntő bélyegeket, mikor a csapat váratlanul vereséget szenvedett. A hír hallatán még a bélyegkiadás szándékának nyomait is igyekeztek eltüntetni. Bátor nyomdászok azonban "megmentettek" néhányat a félkész ívek közül, melyekből teljes színkompozíció csak a Bélyegmúzeum gyűjteményébe került próbanyomatokon létezik. Ezeket is megtekinthetik a kiállítási anyagban.
Számtalan ezekhez hasonló történettel találkozhatnak azok, akik január 28-a után ellátogatnak a Pénzmúzeumba, és megnézik az időszaki kiállítást. A Pénzmúzeum tavaly december végén elérte a lélektani, háromszázezres látogatószámot, amivel Európa leglátogatottabb Pénzmúzeuma lett.
A Pénzmúzeum valamennyi kiállítása és programja ingyenes, az intézmény akadálymentesen látogatható.
