A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont friss kutatása az öko-hatékonyság kérdéskörét elemzi, különös figyelmet szentelve a magyar szántóföldi gazdaságok helyzetének és teljesítményének.
A mezőgazdaság előtt egy rendkívül érzékeny egyensúlyozási feladat áll: szükséges, hogy a folyamatosan növekvő globális élelmiszerigényeknek eleget tegyen, miközben mérsékelnie kell a tevékenysége által előidézett környezeti terheket. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) keretében működő agrár-környezetvédelmi programok (AKG) kulcsfontosságú eszközként szolgálnak a gazdálkodók ösztönzésére a fenntarthatóbb gyakorlatok bevezetésére. Ezek a kezdeményezések valóban hozzájárulnak az öko-hatékonyság fokozásához, lehetővé téve a termelők számára, hogy hatékonyabban használják fel erőforrásaikat, miközben csökkentik a környezeti hatásokat, így képesek többet termelni kevesebb ráfordítással.
A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont legújabb tanulmánya az öko-hatékonyság témáját vizsgálta a magyar szántóföldi gazdaságok példáján keresztül. A Portfolio oldalán megjelent cikket szemléztük.
Az öko-hatékonyság azt jelenti, hogy gazdasági értéket teremtünk, miközben minimalizáljuk a környezeti károkat. A mezőgazdaság kontextusában ez azt jelenti, hogy élelmiszert termelünk kevesebb növényvédőszer, műtrágya és energia felhasználásával, miközben csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását és más szennyező anyagokat. Ez a koncepció az éghajlatváltozás és a biodiverzitás csökkenésének fényében egyre nagyobb figyelmet kapott, mint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok értékelésének eszköze.
Az agrár-környezetvédelmi programokat az 1990-es években vezették be az EU Közös Agrárpolitikájának részeként, hogy kezeljék az intenzív gazdálkodási gyakorlatok környezeti hatásait. A gazdák pénzügyi kompenzációt kapnak fenntarthatóbb módszerek alkalmazásáért, így az AKG célja az olyan negatív ökológiai hatások csökkentése, mint a talajromlás, a vízszennyezés és a biodiverzitás csökkenése.
Bár az AKG-t gyakran méltatják környezeti előnyei miatt, eddig csak korlátozott számú kutatás foglalkozott a program öko-hatékonyságra gyakorolt hatásaival. Ez a tanulmány éppen ezt a hiányosságot hivatott orvosolni, és arra keresi a választ, hogy az AKG-ban való részvétel képes-e növelni a magyar szántóföldi gazdálkodók öko-hatékonyságát.
Hat éven át (2015-2020) gyűjtött adatok elemzésével összehasonlították az AKG-ben részt vevő és nem részt vevő gazdaságok öko-hatékonyságát. Az eredmények meglepőek voltak: nem mutatkozott jelentős különbség az öko-hatékonyságban a két csoport között.
Ez az eredmény rávilágít arra, hogy az AKG-programban való részvétel nem feltétlenül garantálja az ökologikusabb gazdálkodási módszerek alkalmazását.
Bár az AKG ösztönözheti a fenntartható gyakorlatokat, például a növényvédőszer-használat csökkentését, ezek az intézkedések nem feltétlenül járnak magasabb öko-hatékonysággal. Sőt, a nem részt vevő gazdaságok gyakran ugyanolyan jól vagy még jobban teljesítettek öko-hatékonyság szempontjából.
Számos tényező állhat a háttérben, ami miatt az AKG-ban való részvétel nem hozott számottevő javulást az öko-hatékonyság terén. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy sok olyan gazda lép be az AKG-ba, akik már eleve fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat folytatnak. Számukra az AKG inkább egyfajta pénzügyi támogatást jelent, anélkül, hogy ezáltal lényegi előrelépést érnének el az öko-hatékonyság javításában.
Továbbá az AKG intézkedései gyakran általános megközelítést követnek, ahelyett, hogy figyelembe vennék a helyi környezeti és mezőgazdasági adottságokat. Ami az egyik régióban sikeres, az másutt nem biztos, hogy ugyanúgy működik, ami hangsúlyozza a helyspecifikus programok kidolgozásának fontosságát.
A tanulmány megállapításai kulcsfontosságú kérdéseket vetnek fel az agrár-környezetvédelmi politikák jövőjét illetően. Ha az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) nem hozza meg a kívánt öko-hatékonyságot, a döntéshozóknak át kell gondolniuk e programok tervezését és végrehajtását.
Egy lehetséges megoldásként érdemes lenne célzottabb agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programokat kidolgozni, amelyek a legnagyobb ökológiai hatékonysággal bíró gazdaságokra összpontosítanak. A támogatások és ösztönzők gazdaság-specifikus jellemzők – mint például a gazdaság mérete, földrajzi elhelyezkedése és a jelenlegi környezeti hatásai – figyelembevételével történő kialakítása révén a döntéshozók jelentősen növelhetik az AKG programok hatékonyságát.
Ezen túlmenően hangsúlyozza az adatgyűjtés fejlesztésének elengedhetetlenségét. Noha az öko-hatékonyság jelentős mutató, csupán a teljes összkép egy részét tükrözi. Az AKG környezeti hatásának alapos megértéséhez elengedhetetlen, hogy mélyebb és részletesebb információkkal rendelkezzünk a talaj minőségéről, a biodiverzitás állapotáról, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásáról - állapították meg a kutatók.
Az agrár-környezetvédelmi programok alapvető szerepet töltenek be az Európai Unió fenntartható mezőgazdasági törekvéseiben. Ugyanakkor a legújabb tanulmány arra figyelmeztet, hogy ezeknek a programoknak az öko-hatékonyságra gyakorolt hatása korlátozott lehet. A döntéshozók előtt álló kihívás, hogy a jövőben olyan agrár-környezetvédelmi programokat alakítsanak ki, amelyek nem csupán a környezetbarát gyakorlatokat ösztönzik, hanem valódi előrelépést is hoznak az öko-hatékonyság terén. Ennek megvalósítása elengedhetetlen az EU ambiciózus fenntarthatósági céljainak elérése érdekében, beleértve a Zöld Megállapodást és a Termőföldtől az Asztalig stratégiát – állítja a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.
