A jövedelmünk több mint egyharmadát a kiskereskedelmi vásárlások során költjük el.

Tágul az olló a bérek és a kiskereskedelmi forgalom emelkedése között.

Tavaly a háztartások kiskereskedelemre fordított kiadásai a fizetések 39 százalékát tették ki, ami még a Covid időszakában tapasztalt drámai visszaesésnél is alacsonyabb szintet jelent. Míg 2024-ben a reálbérek 9,2 százalékos emelkedést mutattak, addig a kiskereskedelmi forgalom csupán 2,6 százalékkal bővült, jelezve, hogy a fogyasztási szokásokban jelentős átalakulás zajlik. Az ország kiskereskedelmi költései földrajzilag is eltérő képet mutatnak, amelyre a turizmus is jelentős hatást gyakorol – állapította meg elemzésében az MBH Bank.

Tavaly év elején a kiskereskedelmi forgalom jövőjével kapcsolatban rendkívül optimista hangulat uralkodott. Ennek hátterében a reálkeresetek emelkedése és az inflációs határok megközelítése állt, ami sokak számára bizakodásra adott okot. Azonban az éves teljesítmény végül a várakozásokhoz képest kiábrándítóan alakult. Az idei év kezdetén tapasztalt kedvező jelek után a februári kiskereskedelmi statisztikák már óvatosságra intettek, jelezve, hogy a helyzet korántsem olyan rózsás, mint ahogyan azt korábban reméltük.

Bár március második felére a fogyasztók már tapasztalhatták az árrésstop intézkedéseinek következményeit, a naptár- és bázishatásokkal korrigált adatok ezt tükrözték, és végül csak mérsékelt növekedést mutatott a forgalom volumene. Ami azonban aggasztóbb, hogy február után ismét havi szinten csökkenést regisztráltunk. 2024-ben, a húsvét utáni időszakban stagnálás indult, amely a 2023-as évhez képest még mindig magasabb fogyasztási szintet jelzett, de a 2,6%-os éves bővülés jelentősen elmaradt a tavalyi 9,2%-os reálbér növekedéstől.

Az egy főre jutó kiskereskedelmi költés az országos nettó átlagkereset arányában a lezárási hullámokkal tarkított lokális minimumnak számító 2020-tól kezdve két éven keresztül növekedett. 2022-ben már az átlagfizetés 44,5 százalékát hagytuk a kiskereskedelemben.

Ezután a lakosságnak kiugróan magas inflációval és - ebből is következően - azzal kellett szembenéznie, hogy a reálkeresete csökken, így 2023-ban a lakosság a nettó fizetésének 42,1 százalékát hagyta az üzletekben. 2024-ben, bár az infláció üteme lassult, a fogyasztók inflációs érzete ezt nem támasztotta alá: továbbra is magas árakkal találkoztak a boltok polcain. Emiatt a felvett spórolási mechanizmusokat nem hagyták el. Így azt látjuk, hogy a tavalyi évben a nettó átlagfizetés kiskereskedelemben hagyott aránya a covid événél is alacsonyabb szintre, 39,0 százalékra csökkent.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél magasabb a nettó kereset, annál kisebb hányadát költjük el a kiskereskedelemben. Ezt alátámasztják a régiós adatok is, de vannak persze eltérések, például Zala és Somogy megye, ahol az átlagfizetés 47 százalék és 44 százalékát költik el a kiskereskedelemben (a két legmagasabb érték), míg a nagyjából azonos átlagfizetéssel rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez csak 39 százalék. Ennek egyik oka a turizmus, vagyis a balatoni üdülővárosokban történő költések zömmel itt jelenek meg, miközben az átlagfizetések relatíve alacsonyak.

Ezt figyelembe véve is elmondható, hogy az országot az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom szempontjából is jellemzi egy kelet-nyugat irányú megosztottság (az alábbi ábrán jobbról balra haladva sötétedik a térkép). Azt is látjuk, hogy a fizetések vásárlóerejének növekedése tavaly minden megyében meghaladta a boltok forgalmának növekedését, sőt, van ahol többszörösen. Jellemzően ott volt nagy a növekedési ütemek közötti különbség, ahol eleve nagy az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom, vagyis a Dunántúl térségében.

Felmerül a kérdés, hogy a megszerzett többletjövedelem hol jelenik meg? Egyrészt a Covid és az inflációs sokk óta a magyar háztartások megtakarítási rátája historikusan magasnak tekinthető, és 2024-ben ez csak kis mértékben csökkent. Másrészt jelentős változás történt a háztartások fogyasztási szerkezetében: az inflációs sokk idején - 2022 második félévétől kezdve - a kiskereskedelmi fogyasztás jelentősen zuhant, és ezzel elvált a szolgáltatások fogyasztásának alakulásától, ami ezzel szemben csak kismértékben csökkent ugyanettől az időhorizonttól kezdődően, majd 2023-től, ha nem is érte el a korábbi növekedési ütemét, de enyhén növekvő pályára állt. A korábban együtt mozgó kiskereskedelmi fogyasztás és a szolgáltatások vásárlásának növekedése közötti olló ettől kezdve nagyra nyílt és 2023 óta lényegében nem szűkült, vagyis a fogyasztók egyelőre nem tértek vissza a korábbi vásárlási szokásaikhoz.

Hogy az idei évben sikerül-e elérni azt, amit az előző két évben nem tudtak megvalósítani, vagyis hogy a fogyasztók visszatérjenek a kiskereskedelemhez a költési szokásaikban, még mindig kérdéses. Az MBH Bank elemzése alapján a 2024-es év első szakaszában a kiskereskedelmi forgalom 2,7%-os növekedést mutatott az első negyedévben, amit az első két hónapban 4,1%-os nettó reálbér-emelkedés is támogatott. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi forgalom és a nettó reálbér növekedésének közötti szakadék szűkül, de fontos megjegyezni, hogy ez csupán a bérdinamika lassulásának köszönhető, és nem a kiskereskedelem várva várt fellendülésének jele – állapították meg.